A bontókalapács eszköz, más néven légkalapács vagy törőkalapács egy erős kézi vagy gépre szerelt eszköz, amelyet beton, falazat, aszfalt és más kemény anyagok bontására és bontására használnak. Általában olyan építési, felújítási és bontási projektekben használják, ahol nagy igénybevételű bontási munkálatokra van szükség. Íme egy tipikus bontókalapács néhány fő jellemzője és szempontja:

Tervezés és kivitelezés

A bontókalapácsok robusztus és erős szerszámok, amelyeket úgy terveztek, hogy ellenálljanak a törési és bontási feladatok során keletkező nagy ütőerőknek. Jellemzően egy motorból, egy ütőszerkezetből, egy fogantyúból vagy markolatból és egy vésőből vagy fúrófejből állnak az ütő végén.

Ütőmechanizmus és energiaforrás

A bontókalapács ütőmechanizmusa nagy frekvenciájú kalapácsütéseket mér a bontandó anyagra. A gyors kalapácsütés létrehozásához pneumatikus (sűrített levegő), hidraulikus vagy elektromos mechanizmust használhat. A bontókalapácsok különböző forrásokból, például elektromos, sűrített levegővel vagy hidraulikus erővel működtethetők. Az elektromos meghajtású bontókalapácsok a legelterjedtebb típusok az általános építőiparban, és általában vezetékes vagy vezeték nélküli változatban kaphatók.

Vésők és fúrófejek

A bontókalapácsok cserélhető vésőket vagy biteket használnak, amelyek az ütőfejhez csatlakoznak. Ezek a vésők és bitek különböző formájúak és méretűek, például hegyes, lapos, lapátos vagy aszfaltvágó, hogy megfeleljenek a különböző bontási alkalmazásoknak.

Kezelés és működtetés

A kézi bontókalapácsokat általában egy személy kezeli. Olyan fogantyúval vagy markolattal rendelkeznek, amely lehetővé teszi a felhasználó számára a szerszám ütésének irányítását és irányítását. A gépre szerelt bontókalapácsok hidraulikus vagy pneumatikus rendszerrel működtethetők, általában egy kezelő vagy gép segítségével.